Szendi Gábor cikke, melynek eredetije megtalálható ITT:
Amit eddig csak közvetett adatok alapján tudtuk csak feltételezni, az most beigazolódott: a D-vitamin nagyon komoly védelmet nyújt a koronavírussal szemben már viszonylag alacsony D-vitamin szinten is.
Nemrég egy egyetemen tanító professzor idiótázta le egy internetes lapocska oldalán azokat, akik hisznek olyan hülyeségekben, mint hogy a vitaminok, jelesül, hogy a D- és a C-vitamin, hatásos volna a vírusok ellen. Még hogy a vitaminok hatnának a vírusokra? A múltkor még csak indirekt adatokkal tudtam szolgálni annak a feltevésnek az alátámasztására, hogy a D-vitamin igenis védelmet nyújthat a koronavírussal szemben, mint általában nyújt a légúti fertőzésekkel szemben is (A cikket itt olvashatja.). Az általam idézett cikkeket egy immunológus professzornak minimum ismernie kéne, dehát ezek szerint talán nem ismeri. Sajnálatos módon, a C-vitaminba vetett “hitet” az indiaiak tehénhúgyba vetett hitéhez hasonlította.
Ha valaki eddig nem értette, honnan származhat sok orvos vitaminellenessége, hát most megértheti. És egyben azt is beláthatja a cikk végére, hogy hány emberéletbe kerülhet még ez a vaskalaposság.
Mark M. Alipio orvoskutató semmi mást nem tett, mint igazoltan Covid-19-ben szenvedő betegnél folyamatosan tesztelte betegségük alatt a D-vitaminszintet (Alipio, 2020). Akinek lényegesen változott, azt kihagyta a vizsgálatból, így maradt 212 páciens, akiket tüneteik és betegségkimenetük alapján 4 csoportba osztott. Ezek: enyhe, átlagos, súlyos és kritikus. A súlyos betegeknek már voltak légzési nehézségeik, a kritikus állapotú betegeknek pedig légzési elégtelensége volt és intenzív osztályos kezelést igényelt.
A betegek 4 csoportjának az átlagos D-vitaminszintje a következőképpen nézett ki:
Klinikai kimenet | ||||
Enyhe | Átlagos | Súlyos | Kritikus | |
Esetszám (%) | 49(23.1%) | 59(27.8%) | 56 (26.4%) | 48 (22.6%) |
D-vitaminszint (ng/ml) | 31.2 ± 1.08 | 27.4±2.14 | 21.2 ± 1.12 | 17.1 ±2.39 |
Mint látható, minél alacsonyabb volt az adott betegcsoportban az átlag D-vitaminszint, annál súlyosabban alakult a betegek állapota. Hogy itt nem egyes betegek szélsőséges értékei húzták le vagy fel az átlagot, azt jelzi, hogy a Kritikus állapotú 48 beteg közül mindössze kettőnek volt “normál” a D-vitaminszintje. Azért írok “normált”, mert még az enyhe tüneteket mutató csoport 31.2 ng/ml szintje is tulajdonképpen csak a hivatalos orvoslás szerint “jó” szint, valójában minimum a duplájának kéne lennie még békeidőben is. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a betegek közt nem volt található egy sem, akinek kiugróan magas lett volna a D-vitamin szintje. Ők azok, akik nem kerülnek kórházba!
A “normál” D-vitaminszintet mutatók 85.5%-a enyhe tüneteket mutatott. Nyilván nem csupán a D-vitaminszint határozza meg a fertőzéshajlamot, hiszen, tudjuk, hogy az elhízottság és krónikus betegségek is alaposan beleszólnak a veszélyeztetettségbe. Ehhez képet azonban meglepő, hogy önmagában a D-vitaminszint, függetlenül az egyéb kockázati tényezőktől, ennyire erősen meghatározta, ki fogja enyhe tünetekkel megúszni a betegséget.
A magasabb D-vitaminszint 8-szoros esélyt jelentett arra, hogy a beteg enyhe tünetekkel ússza meg, és ne kerüljön a súlyos betegek közé. A kritikus állapotúakhoz képest még nagyobb a D-vitamin “normál” szintjének védőhatása: a vizsgálatban a legalacsonyabb D-vitaminszint a “normál”-hoz képest 20-szoros kockázatot jelentett arra, hogy a beteg kritikus állapotba kerüljön.
30 ng/ml szintet kb. 5-6000 NE napi D-vitamin fogyasztással lehet elérni. Az élet tehát fillérekből megvédhető.
Frank H. Lau és mtsi. egy másik vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a Covid-19 betegekben gyakori a D-vitaminhiány (Lau és mtsi., 2020). Bevezetőjükben azt írják, hogy Louisiana-ban a népesség 32%-át alkotják az afro-amerikaiak, a Covid-19-ben elhunytaknak mégis a 70%-a afroamerikai. A bostoni hajléktalanok közt végzett vizsgálatban viszont 147 Covid-19-re pozitív személy teljesen tünetmentes volt. Hogy lehet ez? Úgy, hogy az afroamerikaiak 70-80%-a D-vitaminhiányos, míg a hajléktalanoknak, bár alultápláltak és piszkosak, de mivel állandóan a napon vannak, a D-vitaminszintjük magas.
Érdekes adatokkal szolgál a sajtó a színesbőrűek nagyobb kockázatával kapcsolatbanm, bár hajlanak rá, hogy inkább a hátrányos megkülönböztetéssel hozzák ezt összefüggésbe. Mint a HVG cikkírója írja, az angol egészségügy orvosainak 44%, ápolóinak negyede színesbőrű, az egészségügyi dolgozók halálozásáért mégis 74%-ban ők “felelnek”. Az USA-ban a népesség 13%-a afroamerikai, a kórházban ápoltak harmada származik közülük. Chicagoban a lakosság 30%-a afroamerikai, a halottak 68%-a mégis afroamerikai. Ezek a számok egyértelműen arra utalnak, hogy a színesbőrűeknek a mérsékelt égövön alig tudnak valamennyei D-vitamint szintetizálni (Németh, 2020)
Vizsgálatukban 20 Covid-19 betegnek mérték meg a D-vitaminszintjét. Az intenzív osztályra kerültek 84.6%-ának volt D-vitaminhiánya, szemben a “normál” állapotú betegek 57%-ának. Még markánsabb eredmény, hogy az össze 75 év alatti, intenzív osztályon kezelt beteg 100%-ának volt D-vitaminhiánya. Azaz, amikor találgatják az emberek, hogy viszonylag fiatal ember miért kaphatta el a vírust és miért kerülhetett súlyos állapotba, arra – túl az alapbetegségeken – a D-vitaminhiány a válasz.
A kétkedők számára, akik a déli államok (Olasz-, Spanyol-, Görögország) példájával igyekeznek cáfolni a D-vitamin szerepét, feltételezve, hogy ahol süt a Nap, ott magas lehet az emberek D-vitaminszintje, a szerzők vizsgálatot idéznek, amely bizonyítja, hogy a déli országokban az emberek 70-80%-ának D-vitamin hiánya van, míg a svédek és norvégok közt (akik a halálozási arányszámban messze jobban állnak) a D-vitaminhiány gyakorisága 15-30%-os. (Mivel a tengeri halakban sok a D-vitamin.) És engem nem lepne meg, ha az idősotthonok lakói közt volna a legalacsonyabb a D-vitaminszint, ezért arat köztük oly mértékben a halál.
Összességében már ez a két elővizsgálat is vastagon alátámasztja a D-vitamin életmentő szerepét. Ha kézmosás, gumikesztyű és maszk mellé a közegészségügy végre ajánlaná a D-vitamint is, sokkal nagyobb hatást érne el a megbetegedés és halálozás csökkentésében, mint bármiféle távolságtartással és egyéb huncutságokkal. Persze, ezekre is szükség van, de ez csak a vírus elkerülését szolgálja. Aki sikerrel szeretne a vírussal megküzdeni – a találkozás előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, az sürgősen kezdje nagy kanállal enni a D-vitamint.